2023. augusztus 29.
Móczár Gáborral, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatójával készült interjú a mohácsi csata jelentőségéről, ahogy Magyarország a 2026-os, ötszázadik évfordulós megemlékezéshez közeledik.
Móczár kifejti, hogy az 1526-os csata résztvevői a hatalmas túlerő ellenére nyílt ütközetet vállalva bizonyították hősiességüket. Bár egyes történészek szerint a magyar haditerv sikerrel járhatott volna, az oszmán vonalak áttörésére és a szultán megsemmisítésére tett kísérlet végül elbukott, és odaveszett a több közép-európai nemzet fegyvereseiből összeállt keresztény sereg.
A főigazgató hangsúlyozza, hogy az elesett katonák máig jeltelen tömegsírokban nyugszanak, és a nemzet mindeddig nem adta meg számukra a méltó keresztény végtisztességet. Az intézet három üzenetet kíván közvetíteni: hősiesség, kegyelet és közép-európai összefogás.
A régészeti feltárások Sátorhely közelében öt tömegsírt tártak fel, ezek közül egyet teljesen. A szakemberek becslése szerint mintegy száz csontmaradvány azonosítható antropológiai vizsgálattal és európai genetikai adatbázisok segítségével. A sírok feltehetően kivégzett foglyok, katonák és kísérőik maradványait rejtik.
2026-ban a tömegsírokból származó maradványok egy újonnan épített kápolna földalatti tereiben és egy közös osszáriumban kerülnek végső nyugalomra. Az intézet valamennyi tömegsírt keresztény jelképpel jelöli meg, egyértelművé téve, hogy a helyszín az áldozatvállalás és a hősiesség nemzeti emlékezet szempontjából is jelentős színtere.
Az újratemetésen túl az intézet támogatja az emlékhely megújítását, oktatási anyagokat készít, turisztikai fejlesztéseket finanszíroz, és nemzetközi konferenciákat szervez, hogy Mohácsot az európai emlékezet tágabb összefüggésébe helyezze.